Az �r id�j�r�sr�l azt �ll�tani, hogy v�ltoz�kony, m�r k�zhelysz�mba megy. P�ld�ul tegnap, egy janu�ri napon reggel ragyog� naps�t�s, �s 8 fok k�sz�nt�tt, d�lut�n kett�re m�r vastagon szakadt az es�, elt�nt a nap, �s vacogtat� hideg lett, este m�r a sz�l is felt�madt, �jjelre csillagos �g n�zett le r�nk, hogy azt�n hajnalban fagyjon. De egy nap alatt, s�t egy �ra alatt is bek�vetkezhet annyi v�ltoz�s, hogy turista legyen a talp�n, aki azt �lt�z�kkel k�vetni tudja. Ahogy az �tik�nyvek el�szeretettel emlegetik: n�ha egy nap alatt meg lehet tapasztalni a n�gy �vszakot �rorsz�gban. Egy alkalommal a k�sleked� buszra v�rva ismer�seim egy �ra alatt h�romszor �ztak el, illetve v�dte �ket a remek es�kab�t, �s n�gyszer k�sz�nt�tt r�juk der�lt �gbolt, ragyog� naps�t�s – elvonul� felh�zettel. Ezt h�vj�k „sunny spells”-nek, �s „scattering showers”-nek…
N�h�ny sz� a h�m�rs�kletekr�l, hiszen ez ir�nyad� lehet az �lt�zk�d�s szempontj�b�l (l�sd az �lt�zk�d�s sz�cikket): Az �vi �tlagos h�m�rs�klet 10 fok, b�r az ut�bbi �vben jelent�s felmeleged�s tapasztalhat� (a vir�gok el�bb ny�lnak, a vonul� madarak p�ld�ul k�s�bb mennek el…) A leghidegebb h�napok a janu�r �s a febru�r, ilyenkor 4-8 fok k�z�tt v�ltozik a h�m�rs�klet. Fagyni ritk�n fagy, akkor is max. 0, -2, -3 a leghidegebb. A h� igen ritka, �ltal�ban r�vid �let� h�z�porok vonulnak �t a vid�ken, ha pedig m�gis nagy mennyis�g� h� esne, az is nedves, nagy pelyh�, �s 1-2 nap alatt el is olvad, csak a hegyekben marad meg tart�san.
A legmelegebb h�napok a j�lius �s az augusztus, amikor 22-24 fok meleg k�sz�nt �rorsz�gra. Az ut�bbi �vekben m�jusban mindig volt egy-egy h�t igen sz�p, meleg, ny�rias id�, amikor mindenki les�lt orral, kiv�r�s�d�tt v�llakkal j�rt-kelt. �rorsz�gban nagyon vigy�zni kell a nappal, tess�k naptejet hozni-venni, mert nem j�t�k. Napszem�veg legyen n�lunk. Ausztr�li�hoz hasonl�an itt is megugrott a b�rr�kos megbeteged�sek sz�ma, mert az �rek �r�ltjei a napnak, ha nem itt, akkor k�lf�ld�n s�ttetik magukat pecsenyepirosra. Aminek azt�n �vek m�lva meg is van a szomor� k�vetkezm�nye…
A ny�ri h�napokban sok�ig vil�gos van, ilyenkor naponta 18 �r�n �t is �lvezhetj�k a napf�nyt. Igaz�n s�t�t csak k�s� este �s �jjel van.
Aki ny�ron l�togat ide, �s szeret megbirk�zni az elemekkel, annak sz�l az al�bbi inform�ci�: a tengerv�z sosem melegebb, mint 11-14 fok (ez ut�bbi csak a legmelegebb ny�ri napon fordul el�), �s m�g a sek�lyes partszakaszokon is eltart a gy�v�bbaknak egy ideig, mire meg mernek mer�tkezni a tengerben.
Ezt az id�j�r�st az �r sziget a Golf-�ramlatnak k�sz�nheti. Az okozza, hogy p�lm�kat l�thatunk a dublini h�zsorok k�z�tt, vagy pedig rhododendron-t�meget a Killarney k�r�li erd�kben. N�ha m�g egzotikus halakat is elhoz ide az �ram, nemr�g p�ld�ul szardell�t fogtak a donegali hal�szhaj�k, pedig az �ll�t�lag sosem v�ndorol el a F�ldk�zi-tengerr�l.
Az �r es�t sem kell bemutatni m�r. �vente �tlagosan kb. 1000 mm csapad�k hullik, de a d�lnyugati ter�leteken n�ha 1300 mm-t is el�ri ez a mennyis�g. Ha esik, akkor sokat �s kitart�an esik. Volt m�r, hogy egy h�tig hallgattuk az es�cseppek kopog�s�t, �s n�ha elgondolkoztam azon, hogy a h�z k�r�li betonperemr�l vajon merre folyik a m�sf�l centi magasan �ll� v�z… A sz�lnek k�sz�nhet�en ez az es� n�ha v�zszintesen sz�ll, �gyhogy ekkor mindenn�l hasznosabb az es�kab�t, alatta a vastag pulcsival.
Az �tik�nyvek szerint ott esik a legt�bbet, ahol a legszebb a vid�k: Kerry hegyei sz�m�tanak a legnedvesebbeknek. A d�lkeleti partszakasz sz�m�t a legsz�razabbnak, nem csoda h�t, hogy az ott l�v� Wexford tengerparti v�rosa sz�m�t a m�dos (vagy kev�sb� m�dos) dubliniak men�nek sz�m�t� nyaral�hely�nek. F�rd�zni ott �rdemes, ahol a sek�ly, homokos tengerpart d�n�s „beach”-ei szinte mediterr�n hangulatot id�znek fel. Ilyet szerte az orsz�gban sokat tal�lunk, legjobban szerintem Lahinch-n�l �s Brittas Bay-ben lehet f�r�dni, ut�bbinak sz�pen ki�p�tett homokos partja van, a dombtet�n zuhanyoz�val, kultur�lt WC-vel, �s parkol�val. Gyerekeknek igazi paradicsom. M�sik kedvenc Inch 6 km hossz� partszakasza a nyugati oldalon. Ott a sz�rf�z�k lelhetik �r�m�ket a magas hull�mokban. Csak el ne feledkezzenek fel�lt�zni meleg sz�rfruh�ba…
Mulats�gos, de ha 22 fok van, az �rek m�r „scorching”, azaz perzsel� h�s�gre panaszkodnak, �s ha 5 fok al� esik a h�m�rs�klet, akkor az id� „freezing cold”, vagyis j�ghideg. Mintha sosem lenn�nek el�gedettek az id�j�r�ssal, f�leg az �tmeneti id�szakok idej�n. Az id�j�r�s – mint Angli�ban – itt is �r�k besz�dt�ma, remek ind�t� mondat lehet, ha ismerkedni akarunk.
Ha pedig k�v�ncsiak vagyunk r�, hogy milyen volt az id�j�r�s az ide�rkez�s�nk el�tti napokban, keress�k fel az Irish Times weboldal�t.

Ideutaz�sra a legmegfelel�bb id�szak �prilis-j�nius, vagy szeptember, amikor m�g decens az id�j�r�s, de m�g-m�r nincs akkora t�meg. B�r mintha a turistaszezon lassan mintha m�r eg�sz �vben tartana: hivatalosan Szt. Patrik-napon kezd�dik (m�rcius 17.), de m�r febru�rt�l megvastagszik a t�meg, �s k�s� okt�berig tart. Augusztusban ugyan meleg van, de nehezebb sz�ll�st tal�lni, �s sok a turista. T�len ugyan kevesebben j�rj�k az orsz�got, olcs�bbak a sz�ll�sok is, azonban sokat esik az es�, �s a legt�bb l�tv�nyoss�g bez�r.
 

7-10 napos h�m�rs�kleti el�rejelz�s olvashat� a http://www.weather.com/weather/local/EIXX0014 lapon is.

(Forr�s: �rorsz�g.lap.hu)